Szülői tévképzetek
Mert mit is szeretne a szülô? Azt, hogy ha beteg a gyermeke, akkor is jól egyen, nehogy ez idô alatt lefogyjon. Kisbabája az elôírt vagy tanácsolt ételféleséget- és mennyiséget, minden alkalommal elfogyassza. A gyerek ne válogasson, ne turkáljon az ételben, egyen gyorsabban, vagy az ellenkezôjét, hogy ne habzsoljon. Szeretné hogy soványabb, vagy kövérebb, vagy magasabb, vagy piros-pozsgásabb legyen, vagyis olyan, ami az ô ismerete szerint az egészség jelének tekinthetô. A filigrán alkatú, a kisétkű, a lassan evô, a hosszan rágó, válogatós gyereket étvágytalannak címkézi, és étvágyjavító készítményeket-, ötleteket kér a számára.
„Keveset szopik!”
Az elsô elégedetlenség a szülô részérôl már a szoptatás idején jelentkezhet akkor, amikor a baba rövid ideig, csak 5-10 percet szopik, vagy éppen ellenkezôleg hosszan és lassan szundikálva szopizik, és nem szopja ki a szükségesnek vélt tejmennyiséget. Tápszeres babáknál az aggódó szülô akkor panaszkodik, ha az „elôírt adagot” nem szívja ki kicsinye az üvegbôl. Megpróbálja felébreszteni, visszatömi a szájába a mellbimbót, vagy addig próbálkozik a cumisüveggel ameddig a kimért adag el nem fogy, esetleg más tápszert kever, hátha azt jobban szereti. Mindezzel elérheti, hogy kicsinye a számára szükségesnél 10-20 grammal többet egyen, aminek az eredménye viszont hasfájás, bukás, nyugtató célú teáztatás, és a következô etetés visszautasítása vagy idejének eltolódása, azaz látszólagos étvágytalanság lesz. Rövid idôn belül már a cumisüveg, vagy a kanál látványa is nyugtalanságot, sírást vált ki a kicsibôl.
Szükségletekre figyelve
Mindig a baba szükségleteire kell figyelni. Ha a fejlôdési üteme az egészséges arányokat követi, az, biztos jelzés arra, hogy neki pontosan annyi kell (akár olyan kevés is) amennyit megeszik.Az etetési probléma jelentkezésének következô idôszaka a hozzátáplálás elkezdésekor jelentkezik. A baba nem akar kanalazni, nem fogadja el a fôzeléket vagy a gyümölcsöt. Az aggódó szülô ilyenkor édesít, és üvegbôl eteti a higított pépet, esetleg újabb ételféleséggel próbálkozik. A sűrűbb állagú ismeretlen ízű étel természetes ellenkezést válthat ki. Ha a baba a kanalazást következetesen visszautasítja az csak annak a jele, hogy még nem érett az elválasztásra, a szilárd ételek befogadására, vissza kell térni a szoptatásra vagy a tápszeres táplálásra. A további cselezgetés, tukmálás eredménye étvágytalanság, de akár hányás, hasmenés, nátha, és ételallergia is lehet.
Amikor beteg a kicsi
Az evés körüli bonyodalom gyakran akkor kezdôdik, amikor a gyerek beteg, és valóban étvágytalan, vagy a gyógyszerszedés miatt, bizonyos szagok, ízek, színek undort keltenek benne. A szülô aggódik, és igyekszik a kis betegbe valamit beletukmálni, leginkább vitaminokat és az általa gyógyítónak vélt ételféleséget - ami többnyire a húsleves vagy a tej. Ez azért helytelen, mert a húslé táptalaja a baktériumoknak, a tej emeli a lázat, a vitaminok pedig fokozzák a kórokozok életképességét.A gyógyulásban segíteni azzal lehet, ha sok folyadékot (gyógyteát, vizet, gyümölcs- és zöldséglevet, erôlevest, azaz zöldséglevest, hús nélkül), és könnyen emészthetô gyógyító ételeket - püréket, szószokat, kásákat - kínálunk. Ezáltal jut elég folyadék a tisztuláshoz, elég természetes vitamin és ásványanyag a sav-bázis egyensúly helyreállításához. Ahogyan gyógyul a kis beteg, úgy fokozatosan megjön az étvágya is, és ha már eheti kedvelt ételeit, rövid idô alatt visszaszerzi leadott dekáit.Erôszakoskodással lassíthatjuk a gyógyulás folyamatát, ételundort, allergiát, és elhúzódó étvágytalanságot okozhatunk.
Alig evô – folyton evô
Gyakori panasz, hogy a gyerek keveset, a szülôi mérce szerint alig eszik, vagy válogat. Tudomásul kell venni, hogy vannak kisétkű gyerekek (sôt családok), akik már csecsemôkorukban sem eszik meg a szakirodalomban jelzett tejadagot, késôbb pedig, a szülôk által kiszámított, vagy felkínált ételfélét, ételmennyiséget. Ez lehet átmeneti jelenség, de lehet hogy, ízlése eltér a családi hagyományoktól, vagy egyszerűen ô kevesebbel is beéri.A gyerekek ösztönösen tudják, hogy mikor, milyen, és mennyi ételre van szükségük.Egészséges gyerek – ott, ahol van mit enni - nem hal étlen, semmi ok az aggodalomra még akkor sem, ha sovány és hosszabb ideje alig eszik valamit.Étvágytalannak tűnhet a bôven teáztatott, vagy a folyton evô kisgyerek is. Ok sokszor azért nem esznek a fô étkezési idôben, mert az etetési idôpontok gyakoriak, még ki sem ürült a gyomruk, s már újból étellel kínálják ôket. A sok folyadék, mennyiségével és cukortartalmával a jóllakottság érzését kelti, illetve a gyomorsavat felhígítva, megakadályozza az éhségérzet megjelenését.
A kelleténél több rost
Az is oka lehet a látszat étvágytalanságnak, hogy a reformtáplálkozás helytelen értelmezése során, a csecsemôket és a kisgyerekeket több liter folyadékkal itatják, és az étrendjükbe a kelleténél több rostot építenek be. Ezáltal a gyermek emésztése megterhelôdik, a bélben a sok folyadéktól megduzzadt rostok teltségérzetet, étvágytalanságot, és hosszabb idô után táplálkozási hiánytüneteket okoznak.
Ha a szorongás az ok
A szorongó kisgyerek sem tud enni. A szorongását tovább lehet fokozni, az egyél parancsszóval. A felszólító forma a szükséglet örömteli kielégítését követelménnyé teszi, és ez a kisgyereket vagy megijeszti, vagy dacot vált ki belôle. A felnôttek haragja, szidása, fenyegetôzése még tovább ront a helyzetenForrás: www.anyuka.hu Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!