A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében érdemes több fajta bőrelváltozást áttekinteni.
Pelenkakiütés. A pelenkakiütés főleg csecsemőkorban fordul elő, és a kicsi popsijának pirosas, gyulladt elváltozását jelenti. A vizelet, széklet savas maró hatására a bőr védőrétege sérül, a bőr kipállik, begyullad. A kipállott bőrön már mindenféle kórokozó könnyebben megtelepszik, a bőr gombával, baktériummal, vírussal felülfertőződhet, így a látott képet tovább 'színesítik'.


A megelőzés és a kezelés elősegítése érdekében gondosan, minden vizelet- illetve székletürítés után tisztítsuk le a kicsi fenekét és cseréljük ki a pelenkát! Használjunk minden pelenkacsere alkalmával popsikrémet! Ha felülfertőződött bőrterületről van szó, akkor speciális krémmel kell kezelni a bőrt, melyet orvosuk írhat fel. Az is lehet azonban, hogy gyermekünk a pelenka anyagára érzékeny, ilyenkor érdemes másik fajta pelenkát vásárolni.

Allergiás bőrkiütés. A másik nagyon gyakori bőrkiütés az allergiához társul. Kialakulhat gyógyszerre, mosószerre, tisztálkodási szerre, rovarcsípésre, ételre, fémre, napsütésre és még számos egyéb dologra történő érzékenység esetén. A pirosas színű, a bőrfelszínből enyhén kiemelkedő kiütések általában arcon, törzsön, gyakran testszerte keletkeznek. Egy részük pontszerű, míg más részük csalánkiütésre emlékeztető, szabálytalan határú nagyobb kiterjedésű elváltozások. A rovarcsípések esetén a kiütés közepén található egy kis csatorna a szúrás helyén.

Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a kiütést?


Sokszor mi szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem, vagy hogy mosószerváltás történt. Ha mégsem tudjuk az okot, orvosunk sokszor akkor is ki tudja azt következtetni. Időnként azonban valóban nehéz kideríteni a tényleges okot, ilyen esetekben vérvizsgálat lehet segítségre a diagnózis felállításában.

Fertőző betegségek


Rózsahimlő. A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban. Magyarországon nagyon jó az oltási fegyelem, a lakosság nagy része részesült védőoltásban, sajnos azonban a környező országokban nem mindenhol oltanak sem a rózsahimlő, sem más kórokozók ellen, így időnként hazánkban is megjelennek ezek a fertőzések.

Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!

Bárányhimlő. Az óvodáskorúak között gyakran fordul elő a bárányhimlő. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokan még ma sem tudjuk, hogy is néz ki. A bárányhimlőt a Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz köhögéssel, tüsszentéssel) terjed.

A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése előtte 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és a gyermek tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2 kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája is.

Mit érdemes tenni?


Orvosuk hűsítő hintőport tud felírni a kellemetlen viszketés enyhítése érdekében. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább zuhanyozzon! A kis beteg ne menjen közösségbe, különösen kismamák, idősek, beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes lehet

Lyme kór. A Lyme kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme kór elnevezésű betegséget okozza. Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme kór ellen védőoltás nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.

Ótvar. Az ótvar főleg óvodás korúak között fordul elő, a betegséget baktériumfertőzés okozza. Ez általában gennyel telt hólyagos bőrelváltozás, legtöbbször az arcon, a száj környékén, mely a kicsi vakarózása által továbbterjed a vakarási nyomok mentén. A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek elkapja, mire az első orvoshoz kerül. Kezelése fertőtlenítő oldattal, baktérium ellenes krémmel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos tisztítása mellett. Mivel fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult teljesen! Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!