gyerek_szemuvegLátáskor a tárgyakról mindkét szemünk ideghártyáján keletkezik kép. A két képet azonban csak akkor látjuk egynek, ha azok a két szem ideghártyáján egymásnak megfelelő pontokra esnek. Az újszülött még nem lát élesen, két szemét még nem használja együtt. Ezeket a képességeket a növekedés folyamán kell megtanulnia, akárcsak a járást, a beszédet. Míg a látásélesség a szemgolyó növekedésével sokat javul az első életév során, a térlátás képessége csak kb. 5-7 éves korra válik a felnőttekéhez hasonlóvá.

 

A kancsalság (strabizmus), vagyis a kétszemes együttlátás hiánya nem csak kozmetikai probléma, azaz a szülőket nem az kell zavarja, hogy gyermeküknek „nem úgy áll a szeme, ahogy kéne ”, hanem az, hogy a kancsalító szemmel a gyermeknek nehezebb teljesítenie és majd a pályaválasztás idején sok, kétszemes látást igénylő foglalkozásra alkalmatlan lesz.

 

A kancsalság gyakori gyermekkori panasz, lehet befele térő, kifele térő, időnként a két szem nézővonalai függőlegesen térnek el egymástól, ez kozmetikailag különösen zavaró. A szem helyzetéért 6 szemizom felelős. Megfelelő beidegzés esetén ezek működése egyensúlyban van, előretekintéskor a szemek azonos helyzetűnek látszanak, oldalra nézéskor a szemgolyók együtt mozognak.Kancsalság esetén a szemizmok működése közötti finom egyensúly megbomlik, a felsőbb szemmozgatásért felelős agyidegmagvaktól az egyes izmok erősebb ingerületet kapnak, míg az ezzel ellentétes működést kifejtő izom kevésbé ingerlődik. A megbomlott egyensúly végeredménye a szem hibás állása, azaz a kancsalság. A gyerekek kisebb részénél a két szem fénytörésbeli különbsége okoz kancsalságot. Az egyik szem fénytörése tökéletes, ezzel szemben a másik szem túllátó, rövidlátó vagy asztigmiás.

 

Ez utóbbi belső szemtengelyferdülést jelent. A gyermek ösztönösen is a „jó” szemével rögzíti a tárgyakat, másik szemét pedig nem használja. A kezelés első lépcsője a megfelelő szemüveg.A kisgyermekek eltérően a felnőttektől nagy dioptria különbséget elviselnek a két szemen. Előfordulhat, hogy az egyik szemre felírt lencse csak „ablaküveg“, azaz 0 dioptriás, míg a másik oldali -8 dioptriás, és a gyermek ezt az összeállítást panaszmentesen viseli, sőt rövidlátó szemének látása javul, fejlődik.Ez a jelenség a gyermeki agy rugalmasságából adódik. (Felnőtt ember a két szemüveglencse között 3 dioptriánál nagyobb különbséget általában nem visel el.)

 

Kancsalság jelentkezhet fénytörési hiba nélkül is. Ismert a csecsemőkori kancsalság nevű állapot, amikor is a baba már pár hetes korában befelé kancsalít, a kancsalsági szög jellemzően igen nagy. Fénytörési hiba ebben az állapotban sokszor egyáltalán nem mérhető, ez az állapot a szemizmok nem megfelelő fejlődése és beidegzése folytán alakul ki.Ha mi látnánk, hogy látnak ezek a babák, nagyon meglepődnénk, ugyanis úgy próbálnak korrigálni a nagy kancsalsági szögük miatt, hogy „keresztbe fixálnak”, ami azt jelenti, hogy a világ jobb felét bal szemükkel, bal felét jobb szemükkel szemlélik. Sajnos a két szem ebben az állapotban sosem működik együtt. Mivel azonban a kancsal baba mindkét szemét használja, nagy valószínűséggel jó látásélesség alakul ki mindkét oldalon, azonban nem szabad kezeletlenül hagyni, mihamarabb ki kell kérni a szemorvos véleményét.

 

A kancsalság  gyakran előfordul a koraszülött babák között. Azok a babák, akik jóval a számított idő előtt születnek, sokkal gyakrabban válnak kancsallá, mint időre született társaik.A következő fajtája a kancsalságnak az érzékelési vagy más néven szenzoros kancsalság. Ilyenkor az egyik vagy mindkét szem törőközegei valamilyen oknál fogva nem tiszták, ezért nem képződik a retinán éles kép, súlyos esetben egyáltalán semmilyen kép és a fixálás képtelensége vezet a kancsalsághoz.Régen a született szürke hályog volt az első számú rendellenesség, amely végül szenzoros kancsalságot idézett elő. Amióta létezik megfelelő műtéti technika, és a szürkehályoggal született babák műtétje idejében megtörténhet, nem a szürkehályog a vezető ok.Létezik azonban egy rosszindulatú daganat típus (retinoblastoma), amely kizárólag gyermekkorban fordul elő, igaz előfordulása nagyon ritka. Ez az ideghártya szövetéből indul ki, és a szem belsejében növekedve a szem látásvesztését, következésképpen szenzoros kancsalságot okozhat. Ezért is fontos megjegyezni, hogyha addig nem kancsalító gyermek egyszercsak kancsalítani kezd, nem szabad halogatni a gyermekszemészeti vizsgálatot!Szót kell még ejteni a bénulásos kancsalságról. Bénulásos kancsalság akkor alakul ki, ha valamelyik idegköteg, amely a szemizmokat mozgatná, nem működik. Vannak gyerekek, akik valamilyen méhen belüli sérülés, betegség vagy fejlődési rendellenesség folytán valamelyik szemmozgató izom bénulásával születnek.A bénulásos kancsalság általában maradványtünet, ilyenkor más irányú neurológiai vizsgálatokra is szükség lehet.

 

Leggyakoribb, hogy a külső szemizmot mozgató ideg nem végzi feladatát. A bénulás lehet egyoldali vagy kétoldali. Kezelése a gyermek alapos megfigyelésével kezdődik. Mivel született hiba, a baba gyorsan megtanulja a nem működő izom munkáját finom fejmozdítással helyettesíteni.Előfordul, hogy egyenes előre tekintéskor nem is látunk kancsalságot, csak ha a gyermek a bénult izom tekintési irányába fordítja a fejét - például a bal külső szemizom bénulása esetén balra tekintéskor. Ilyenkor a bal szem nem mozdul ki eléggé, és nyilvánvalóvá válik a kancsalság.

Elsősorban a tompalátást kell megakadályoznunk, az egészséges szemet tapaszolva kell rávenni a kicsit, hogy nehezebben mozgó szemét is használja. Időnként az izom később megerősödik és képes feladatát ellátni, de ha ez nem is következik be, a takarással a kisgyermek tanulja a fej korrekciós mozgásait. Tehát a kancsalság kezelésének hatássoságában döntő, hogy az elváltozást időben észleljük és kezeljük, igy általában jók a gyógyulás esélyei. 3 éves kor alatt a látórendszer még rugalmas, jól „tanítható”, 6 éves kor felett viszont már szinte befolyásolhatatlan az érintett szemen az éleslátás elvesztésének folyamata. Amint a szülő észreveszi gyermekénél a kancsalságot, vagy csak a leghalványabb gyanú felmerül benne, például ha a gyerek sokat hunyorog, vagy ferdén tartja a fejét, azonnal forduljon szakorvoshoz.A gyógyítás további feltétele az orvos és a szülő állandó és szünet nélküli kapcsolata, mert a kezelés évekig eltarthat. Ez sok türelmet és kitartást igényel a szülő részéről. Ha a gyermek kancsalítani kezd, első és legfontosabb feladat a fénytörés meghatározása és az egyénre szabott javító szemüveg elrendelése. Fontos, hogy a gyermek a szemüvegét egész nap használja, és a szülő ne engedje, hogy időnként, akár 1-2 órára levegye.

Ajánlatos tartalékszemüveget is beszerezni, hogy a gyermek, a szemüveg eltörése esetén se maradjon egy percre sem korrekció nélkül. Kellő időben, azaz a kancsalság kialakulása után néhány héttel, megfelelő szemüveg hordása azt eredményezheti, hogy a szemek állása párhuzamos lesz.Amennyiben a szemüveg viselése mellett is észlelhető kancsalság, illetve ha tompalátás áll fenn, mint ahogy már említettem az orvos a szem ideiglenes letakarását rendelheti el. Eleinte folyamatosan a jól látó szemet kell letakarni, ezáltal éleslátásra kényszerítve a kancsalító szemet. Később, ha sikerült javítani a tompalátást a szemorvos javaslatára rövid időközökre át kell tenni a takarást a másik szemre. A kezelés váltott takarással fejeződik be, amelynek célja a jobb és bal szem közti dominancia kiküszöbölése. A teljes látásélesség elérését követően, ha a gyerek változatlanul kancsalít, műtétre kerülhet sor. Ennek optimális időpontja a három és fél - négyéves kor között van. A műtét célja, hogy a kancsalsági szög öt fok alá csökkenjen.

manna.ro
HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!