A szégyenlős alaptermészet akár egész életen át végigkísérhet egy személyt. Egyesek genetikai okokra vezetik vissza, míg mások szerint a korai gyermekkorban kell a viselkedési probléma gyökereit keresni.
Legtöbbször a saját maga vagy a környezet által támasztott túlzott elvárások vannak a háttérben. De okozhatja egy csúfolás vagy mások előtti megszégyenülés. Nagyon szerencsés helyzet, ha pontosan meg tudjuk nevezni, hogy mitől szégyenlős egy gyerek, mert így „csak” a kellemetlen élmény kompenzálását kell okosan megtalálni. Ha nem tudjuk az okot, az sem probléma. Türelmes, következetes magatartással, pár ügyes trükkel segíthetünk a gyermeknek, hogy sikeresen legyőzze a félelmeit és gátlásait.

szégy31. Kezdjük a legfontosabb tanáccsal: Tilos a szégyenlős gyereknek azt mondani – főleg mások előtt! – hogy ne legyél szégyenlős! Ha egy idegen ezt szóvá teszi, akkor mondjuk, hogy az átlagosnál csendesebb a gyerek. Semmiképpen ne forduljunk a gyerek ellen.

2. Dicsérni, dicsérni, dicsérni! – persze nem ok nélkül, mert az sem szerencsés. Viszont ha egy indokot is találunk, akkor ragadjuk meg a lehetőséget, és méltassuk. És lehetőleg a dicséretet más is hallja!

3. Adjunk lehetőséget, hogy sikerei legyenek! – Kapjon olyan feladatokat, amik növelhetik az önbizalmát. Persze ne azzal indítsunk, hogy szavalóversenyre küldjük! Nagyon fontos, hogy fokozatosan szokjon hozzá a feladatokhoz, és egyre nagyobb kihívások elé állhasson.

4. Ne sürgessük! – A szégyenlős gyerekhez nagyobb türelem kell, mint egy talpraesett társához. Ne hajtsuk, ne erőltessük!

szégy25. Segítsünk neki barátkozni! - Támogassuk abban, hogy minél többet lehessen a kortársai között. Hagyjuk magára a többi gyerekkel. Itt is felhívjuk a figyelmet a fokozatosságra! Ha egyedül hagytuk, néhány perc múlva lessük meg, hogy mi a helyzet. Ha kiközösítették, ha bántják, akkor menjünk érte. De ne csináljunk ebből cirkuszt!
Tény, hogy idegen helyen nehezebb az feloldódás. Ha lehet, hívjuk meg magunkhoz a barátait, és olyan foglalatosságokat keressünk a gyerekeknek, amiben a mi szégyenlős gyermekünk jó.

6. Tanítsuk meg az illendőség szabályaira! – A szégyenlősség nem kifogás arra, hogy valaki nem köszön, vagy épp nem válaszol, ha kérdezik. De itt is türelem, és a fokozatosság elvét kell követni. Nem szabad a gyereket más előtt megalázni, ha például nem köszönt, vagy épp köszönt, csak olyan halkan, hogy azt senki sem hallotta.

7. Nem mindegy milyen óvoda, iskola! – Olyan oktatási intézményt keressünk, ahol fejlesztik a kreativitását. Minél több sikerélményben van része, annál magabiztosabb lesz.

8. Ne engedjük az önvádat! – A gyermek nagyon is jól érzékeli, hogy valami baj van vele, és ezért lehet, hogy szidja magát. Ilyenkor arról kell beszélni, hogy nem vagyunk egyformák, is nincs olyan ember, aki valamiben ne lenne kiemelkedő. Rögtön elindulhat a találgatás, hogy ő miben a legjobb, vagy miben lehetne a legjobb. És vajon mit kell tenni, hogy ez megvalósulhasson.

9. Érezze a figyelmet, de ne fojtsuk meg a segíteni akarásunkkal. – Nem szerencsés a kioktatás, a papolás, sokkal eredményesebb a közös játék, a valódi, figyelmes együttlét.

10. Nem vagyunk tévedhetetlenek! – Tanítsuk meg arra a gyereket, hogy a hibáiból tanulhasson. Értessük meg vele, hogy senki sem hibátlan, és a tévedéseit ne tragédiaként élje meg, hanem mint tapasztalatszerzési lehetőséget.

Ossza meg ismerőseivel is!
HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!