Facebook

kiütések gyerekeken képekkel

Mosható pelenka pro és kontra

A ma kapható textilpelenkák már csak funkciójukban hasonlítanak azokra, amelyeket még mi viseltünk. Miért jók, milyen előnyük-hátrányuk van, melyik típust is vegyem? Tényleg környezetbarát? Kicsit mélyedjünk el a részletekben!

A textil pelenkák előnye és hátránya

Az eldobhatós pelenkából egy baba a szobatisztaság eléréséig 1 tonna hulladékot termel! Ez a szám talán már önmagában is riasztó, de ha hozzátesszük azt, hogy a szeméttelepen a pelenkák legalább egy évszázadig megmaradnak, még rosszabb a helyzet. Ezzel szemben a mosható pelenkák nagyobb vízigénye áll.Az összehasonlítás egy komplex, sok tényezős probléma. Mindezekről Gadár Lászlót, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének doktoranduszát kérdeztük, aki egy a pelenkák életciklus elemzésen alapuló összehasonlító vizsgálatában vett részt.„Több pelenkahulladék kezelési mód létezik, ezek mindegyikét megvizsgáltuk. A vizsgálatok életciklus elemzésen alapultak, amely figyelembe veszi a termék előállításához szükséges alapanyagok kitermelésének, a termék használatának, és hulladékká válásának, valamint a hulladék kezelésének környezeti hatásait, és ún. ökopontokkal ad összehasonlítható értékelést.Jelenleg a piacon mosható, eldobható és komposztálható pelenka vásárolható, bár ez utóbbi Magyarországon nagyon nehezen hozzáférhető. A vizsgálat eredménye nem hozott ki egyértelmű győztest, mivel az az adott pelenka tényleges életciklusától függ. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a mosható pelenka például akkor környezetbarát, ha a mosás során környezetbarát mosószert (ecetet, mosószódát, mosódiót) alkalmaznak.Az eldobható pelenka használata (piaci részesedése 95%) akkor környezetbarát, ha szelektíven összegyűjtésre kerül, és egy arra szakosodott kezelő műben mossák, műanyagra, textilre, nedvszívó cellulózra frakcionálják, és a frakcionált anyagokból újrahasznosítással új terméket állítanak elő.A komposztálható pelenka is lehet környezetbarát, de emez a fertőzőveszélyessége miatt igényel speciális körülményeket, ami a háztartásokban nem megoldható, ezért csak szelektív gyűjtés után lehetséges.”Mindezek alapján a hazai viszonyokat figyelembe véve (jelenleg hazánkban nincsen a pelenkákra vonatkozóan sem szelektív gyűjtés, sem feldolgozó mű) marad a mosható pelenka mint a környezetünket legkevésbé szennyező alternatíva.További előnyük a mosható pelenkáknak, hogy olcsók. Az első készletre ugyan egyszerre kell beruháznunk, és akkor egy kicsit drágának tűnhet – hiszen egy csomag eldobhatós pelenka árának többszörösét fizetjük ki – de ha utánaszámolunk 8 – 10 hónap után már megtérül a befektetés, a második gyereknél pedig már ingyen van a két három gyereket is gond nélkül kiszolgáló pelenka szett. Az is tapasztalati tény, hogy a textilpelenkás babák előbb szoknak bilire, mint az eldobhatósba csomagolt társaik. A babák bőrének is jót tesz a mosható textilpelenka, hiszen popsijuk szellőzik benne és nem fülled be.A többször használható pelusok legnagyobb hátránya a munkaigényes, kényelmetlenségekkel járó használat: bonyolultabb pelenkázás, mosás, öblítés, teregetés.

Milyen típusú mosható pelenkát vegyünk?

Az All in One pelenkák kinézetre olyanok, mint a boltokban kapható eldobhatós pelusok. Ez esetben egy víztaszító nadrágba van belevarrva a nedvszívó réteg. Előnye, hogy könnyen cserélhető a babán. Ezeket a pelenkákat hívják „apukás” pelenkáknak is, hiszen az is könnyen elboldogul a pelenkacserével, aki nem igazán ért hozzá. Hátránya, hogy a vastag rétegek miatt kicsit nehezebben szárad, de még így is az este kimostt pelenkák reggelre nagyjából szárazak, meleg időben, kint még gyorsabban száradnak.

MonaWrap és Monapel Praktika

A nedvszívó belsők többféle nagyságra állíthatók a belevarrt patentokkal, így minden korú babának megfelelnek. Kaphatunk hozzájuk különféle pelenkabetéteket, ha plusz nedvszívásra van szükség, például éjszakára. Az eldobható papírbetétek itt is praktikusak! Használatukkal a szilárd termék egy mozdulattal dobható ki a wc-be. A pelenkavédőt, vagy vízzáró külsőt (régi nevén: gumibugyit) több méretben kell venni hozzá.A három – négy réteget nekünk kell összeállítani, de ez egy kis gyakorlással könnyen elsajátítható és nem vesz több időt igénybe, mint az AIO pelenkázás.

Miből mennyit?

Alapfelszereltséghez 14 – 25 pelenkát 2 – 4 pelenkavédőt, valamint egy csomag eldobható pelenkabetétet szoktak ajánlani napi hat pelenkázással és kétnaponkénti mosással számolva. Az AIO pelenkákból sem kell több, elég 14-18 db. Ehhez jönnek a betétpelenkák. Ezeket nem kell azonnal megvenni, mert az újszülött még nem pisil annyit, hogy kelljen a plusz nedvszívó réteg. Elég két-három hónap múlva beruházni rá. Valamint ahogy a baba nő, mindig egy számmal nagyobb pelenkavédőt kell vásárolni, hiszen a kisebb méreteket kinövi.Amikor pedig már elég nagy ahhoz, hogy egyedül kezelje a kisebb-nagyobb dolgait, mosható leszoktató pelenkát adhatunk rá, amely bugyiszerűen kezelhető és kivédhetjük vele a baleseteket.Mindehhez érdemes beüzemelnünk kettő nagyobb fedeles vödröt (pisis-kakis), amelyben a mosásig a használt pelenkákat ecetes, vagy teafa olajos vízben tároljuk.

Miből van a „papír”pelenka?

A papír pelenka akárcsak a „papír” dobozos üdítő többrétegű anyag. Tulajdonképpen a régi pelenkák alapján épül fel, csak itt minden egyben van. A rétegek kívülrõl befelé haladva: polipropilén gumibugyi, papír színes mintával, cellulózőrlemény (duzzadó zselével: nátrium-poliakrilát), ez az, ami a vizet szívja be, papír, nedvességzáró polietilén fólia, vagy más, selyemtapintású műanyag, ami megakadályozza a visszaszivárgást és kényelmes érzetet kelt a bőrön. Ezen kívül ragasztó és gumi.A műanyag köztudottan nehezen bomlik le, a lebomlás idejét mostanában úgy 100 évre becsülik. A cellulóz gyártása során nagyon sok vizet használnak el, ráadásul ezt is klórral fehérítik. A fehérítés során dioxin is keletkezik, ami az emberiség által előállított legveszedelmesebb mérgek egyike.

Hegyi Judit és Zelenák Adrián

http://www.zoldbolt.hu/


Rosszevő gyermekek

A soványság és az étvágytalanság a csecsemô- és kisgyermekkor gyakori problémái közé tartozik.Szerencsére nagyon ritkán állnak szervi elváltozások a háttérben, de mivel majdnem minden betegséget átmenetileg étvágytalanság és a testsúly stagnálása kísér, ezért az evés-problémás gyereket feltétlenül orvoshoz kell vinni.Ha a kiváltó ok valamilyen heveny betegség, akkor annak gyógyulása után az étvágy spontán és gyorsan visszatér. Úgy tűnik, hogy az okok hátterében leginkább az étvágy helytelen értelmezése (azonosítása az elfogyasztott étel mennyiségével), a túlzott szülôi elvárások, a helytelen táplálási szokások és gyakran családi konfliktushelyzetek állnak.

Szülôi tévképzetek

Mert mit is szeretne a szülô? Azt, hogy ha beteg a gyermeke, akkor is jól egyen, nehogy ez idô alatt lefogyjon. Kisbabája az elôírt vagy tanácsolt ételféleséget- és mennyiséget, minden alkalommal elfogyassza. A gyerek ne válogasson, ne turkáljon az ételben, egyen gyorsabban, vagy az ellenkezôjét, hogy ne habzsoljon. Szeretné hogy soványabb, vagy kövérebb, vagy magasabb, vagy piros-pozsgásabb legyen, vagyis olyan, ami az ô ismerete szerint az egészség jelének tekinthetô. A filigrán alkatú, a kisétkű, a lassan evô, a hosszan rágó, válogatós gyereket étvágytalannak címkézi, és étvágyjavító készítményeket-, ötleteket kér a számára.

„Keveset szopik!”

Az elsô elégedetlenség a szülô részérôl már a szoptatás idején jelentkezhet akkor, amikor a baba rövid ideig, csak 5-10 percet szopik, vagy éppen ellenkezôleg hosszan és lassan szundikálva szopizik, és nem szopja ki a szükségesnek vélt tejmennyiséget. Tápszeres babáknál az aggódó szülô akkor panaszkodik, ha az „elôírt adagot” nem szívja ki kicsinye az üvegbôl. Megpróbálja felébreszteni, visszatömi a szájába a mellbimbót, vagy addig próbálkozik a cumisüveggel ameddig a kimért adag el nem fogy, esetleg más tápszert kever, hátha azt jobban szereti. Mindezzel elérheti, hogy kicsinye a számára szükségesnél 10-20 grammal többet egyen, aminek az eredménye viszont hasfájás, bukás, nyugtató célú teáztatás, és a következô etetés visszautasítása vagy idejének eltolódása, azaz látszólagos étvágytalanság lesz. Rövid idôn belül már a cumisüveg, vagy a kanál látványa is nyugtalanságot, sírást vált ki a kicsibôl.

Szükségletekre figyelve

Mindig a baba szükségleteire kell figyelni. Ha a fejlôdési üteme az egészséges arányokat követi, az, biztos jelzés arra, hogy neki pontosan annyi kell (akár olyan kevés is) amennyit megeszik.Az etetési probléma jelentkezésének következô idôszaka a hozzátáplálás elkezdésekor jelentkezik. A baba nem akar kanalazni, nem fogadja el a fôzeléket vagy a gyümölcsöt. Az aggódó szülô ilyenkor édesít, és üvegbôl eteti a higított pépet, esetleg újabb ételféleséggel próbálkozik. A sűrűbb állagú ismeretlen ízű étel természetes ellenkezést válthat ki. Ha a baba a kanalazást következetesen visszautasítja az csak annak a jele, hogy még nem érett az elválasztásra, a szilárd ételek befogadására, vissza kell térni a szoptatásra vagy a tápszeres táplálásra. A további cselezgetés, tukmálás eredménye étvágytalanság, de akár hányás, hasmenés, nátha, és ételallergia is lehet.

Amikor beteg a kicsi

Az evés körüli bonyodalom gyakran akkor kezdôdik, amikor a gyerek beteg, és valóban étvágytalan, vagy a gyógyszerszedés miatt, bizonyos szagok, ízek, színek undort keltenek benne. A szülô aggódik, és igyekszik a kis betegbe valamit beletukmálni, leginkább vitaminokat és az általa gyógyítónak vélt ételféleséget – ami többnyire a húsleves vagy a tej. Ez azért helytelen, mert a húslé táptalaja a baktériumoknak, a tej emeli a lázat, a vitaminok pedig fokozzák a kórokozok életképességét.A gyógyulásban segíteni azzal lehet, ha sok folyadékot (gyógyteát, vizet, gyümölcs- és zöldséglevet, erôlevest, azaz zöldséglevest, hús nélkül), és könnyen emészthetô gyógyító ételeket – püréket, szószokat, kásákat – kínálunk. Ezáltal jut elég folyadék a tisztuláshoz, elég természetes vitamin és ásványanyag a sav-bázis egyensúly helyreállításához. Ahogyan gyógyul a kis beteg, úgy fokozatosan megjön az étvágya is, és ha már eheti kedvelt ételeit, rövid idô alatt visszaszerzi leadott dekáit.Erôszakoskodással lassíthatjuk a gyógyulás folyamatát, ételundort, allergiát, és elhúzódó étvágytalanságot okozhatunk.

Alig evô – folyton evô

Gyakori panasz, hogy a gyerek keveset, a szülôi mérce szerint alig eszik, vagy válogat. Tudomásul kell venni, hogy vannak kisétkű gyerekek (sôt családok), akik már csecsemôkorukban sem eszik meg a szakirodalomban jelzett tejadagot, késôbb pedig, a szülôk által kiszámított, vagy felkínált ételfélét, ételmennyiséget. Ez lehet átmeneti jelenség, de lehet hogy, ízlése eltér a családi hagyományoktól, vagy egyszerűen ô kevesebbel is beéri.A gyerekek ösztönösen tudják, hogy mikor, milyen, és mennyi ételre van szükségük.Egészséges gyerek – ott, ahol van mit enni – nem hal étlen, semmi ok az aggodalomra még akkor sem, ha sovány és hosszabb ideje alig eszik valamit.Étvágytalannak tűnhet a bôven teáztatott, vagy a folyton evô kisgyerek is. Ok sokszor azért nem esznek a fô étkezési idôben, mert az etetési idôpontok gyakoriak, még ki sem ürült a gyomruk, s már újból étellel kínálják ôket. A sok folyadék, mennyiségével és cukortartalmával a jóllakottság érzését kelti, illetve a gyomorsavat felhígítva, megakadályozza az éhségérzet megjelenését.

A kelleténél több rost

Az is oka lehet a látszat étvágytalanságnak, hogy a reformtáplálkozás helytelen értelmezése során, a csecsemôket és a kisgyerekeket több liter folyadékkal itatják, és az étrendjükbe a kelleténél több rostot építenek be. Ezáltal a gyermek emésztése megterhelôdik, a bélben a sok folyadéktól megduzzadt rostok teltségérzetet, étvágytalanságot, és hosszabb idô után táplálkozási hiánytüneteket okoznak.

Ha a szorongás az ok

A szorongó kisgyerek sem tud enni. A szorongását tovább lehet fokozni, az egyél parancsszóval. A felszólító forma a szükséglet örömteli kielégítését követelménnyé teszi, és ez a kisgyereket vagy megijeszti, vagy dacot vált ki belôle. A felnôttek haragja, szidása, fenyegetôzése még tovább ront a helyzetenForrás: www.anyuka.hu


Lázcsillapítás felnőtteknél és gyermekeknél

Az ember normális testhőmérséklete 36 és 37, 2 C között állandó, s azért éppen ennyi, mert anyagcserénk ezen a hőmérsékleten működik a legjobban.Amikor közérzetünk jó s nincsenek gyanús, betegségre utaló tüneteink, akkor nem mérünk lázat, így nem tudjuk, hogy napszakonként vagy egy-egy stressz helyzetben változik-e a hőmérsékletünk. Pedig a testhőmérséklet a nap folyamán normálisan is ingadozik, reggel hat órakor a legalacsonyabb (átlagosan 36,5 és 36,8 között mozog) és délután négy és hat között a legmagasabb, ma már a 37,2-es értéket is normálisnak tekintik. Kora este azután folyamatosan csökkenni kezd, amíg eléri a legalacsonyabb pontot.A lázat okozó anyagok, úgynevezett pirogének nem csak a külvilágból érkezhetnek, például a baktériumok termelte mérgező anyagok, a toxinok formájában), hanem a saját szervezetünkből is származhatnak. Felnőtteknél leggyakrabban a fertőzés, autoimmun betegségek, esetleg rosszindulatú daganatos megbetegedés állhat a hátterében.

Lázcsillapítás általában és gyermekeknél

A láz potenciális haszna miatt nem egyértelmű, hogy kell-e rutinszerűen kezelni, mindazonáltal betegség esetén a hőmérsékletet rendszeresen ellenőrizni kell.A lázhatár 38 fok, e fölött mindenképpen érdemes elkezdeni a lázcsillapítást, főképpen az idős, krónikus betegek és a gyerekek esetében.A gyógyszeres lázcsillapításon kívül bevett módszer a hűtőborogatás és a hűtőfürdő  alkalmazása. Ez utóbbi nem csak az elviselhetőbb, hanem a hatékonyabb módszer is. A hűtőfürdőt alkalmazhatjuk a lázcsillapító kúp vagy szirup beadása mellett is, ugyanis a gyógyszerek általában négy – hat óránként ismételhetők, s előfordul, hogy ezalatt mégsem indul lefelé a higanyszál.A lényeg az, hogy a lázas beteget a testhőmérsékletével megközelítőleg azonos hőfokú vízbe ültessük vagy inkább fektessük (csak a feje látsszon), majd két három perc alatt hideg víz hozzácsorgatásával hűtsük le a vizet 32 – 34 fokosra. A hűtőborogatásnál az egész törzset körbe kell tekerni az állott vizes borogatással, nem elég csak a csuklóra és a homlokra tenni a priznicet.

Sürgős lázcsillapítás gyermekeknél: lázgörcs

Vannak esetek, amikor az azonnali lázcsillapítás életbevágó ilyen gyermekeknél a lázgörcs veszélyének elhárítása. A lázgörcs tulajdonképpen a magas láz vagy hőguta kiváltotta, kóros agyi elektromos kisülésre adott válaszreakció. A gyermekek négy százalékánál előforduló lázgörcs a három hónapos és 5 éves közöttieknél jelentkezik.http://www.nestle.hu/eletmod/


Gyermekkori börkiütések

A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében érdemes több fajta bőrelváltozást áttekinteni.

Pelenkakiütés. A pelenkakiütés főleg csecsemőkorban fordul elő, és a kicsi popsijának pirosas, gyulladt elváltozását jelenti. A vizelet, széklet savas maró hatására a bőr védőrétege sérül, a bőr kipállik, begyullad. A kipállott bőrön már mindenféle kórokozó könnyebben megtelepszik, a bőr gombával, baktériummal, vírussal felülfertőződhet, így a látott képet tovább “színesítik”.


A megelőzés és a kezelés elősegítése érdekében gondosan, minden vizelet- illetve székletürítés után tisztítsuk le a kicsi fenekét és cseréljük ki a pelenkát! Használjunk minden pelenkacsere alkalmával popsikrémet! Ha felülfertőződött bőrterületről van szó, akkor speciális krémmel kell kezelni a bőrt, melyet orvosuk írhat fel. Az is lehet azonban, hogy gyermekünk a pelenka anyagára érzékeny, ilyenkor érdemes másik fajta pelenkát vásárolni.

Allergiás bőrkiütés. A másik nagyon gyakori bőrkiütés az allergiához társul. Kialakulhat gyógyszerre, mosószerre, tisztálkodási szerre, rovarcsípésre, ételre, fémre, napsütésre és még számos egyéb dologra történő érzékenység esetén. A pirosas színű, a bőrfelszínből enyhén kiemelkedő kiütések általában arcon, törzsön, gyakran testszerte keletkeznek. Egy részük pontszerű, míg más részük csalánkiütésre emlékeztető, szabálytalan határú nagyobb kiterjedésű elváltozások. A rovarcsípések esetén a kiütés közepén található egy kis csatorna a szúrás helyén.

Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a kiütést?

Sokszor mi szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem, vagy hogy mosószerváltás történt. Ha mégsem tudjuk az okot, orvosunk sokszor akkor is ki tudja azt következtetni. Időnként azonban valóban nehéz kideríteni a tényleges okot, ilyen esetekben vérvizsgálat lehet segítségre a diagnózis felállításában.

Fertőző betegségek

Rózsahimlő. A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban. Magyarországon nagyon jó az oltási fegyelem, a lakosság nagy része részesült védőoltásban, sajnos azonban a környező országokban nem mindenhol oltanak sem a rózsahimlő, sem más kórokozók ellen, így időnként hazánkban is megjelennek ezek a fertőzések.

Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!

Bárányhimlő. Az óvodáskorúak között gyakran fordul elő a bárányhimlő. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokan még ma sem tudjuk, hogy is néz ki. A bárányhimlőt a Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz köhögéssel, tüsszentéssel) terjed.

A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése előtte 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és a gyermek tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2 kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája is.

Mit érdemes tenni?

Orvosuk hűsítő hintőport tud felírni a kellemetlen viszketés enyhítése érdekében. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább zuhanyozzon! A kis beteg ne menjen közösségbe, különösen kismamák, idősek, beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes lehet

Lyme kór. A Lyme kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme kór elnevezésű betegséget okozza. Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme kór ellen védőoltás nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.

Ótvar. Az ótvar főleg óvodás korúak között fordul elő, a betegséget baktériumfertőzés okozza. Ez általában gennyel telt hólyagos bőrelváltozás, legtöbbször az arcon, a száj környékén, mely a kicsi vakarózása által továbbterjed a vakarási nyomok mentén. A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek elkapja, mire az első orvoshoz kerül. Kezelése fertőtlenítő oldattal, baktérium ellenes krémmel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos tisztítása mellett. Mivel fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult teljesen!


Kiütések gyerekkorban – mi az óvoda és a szülő feladata?

A leggyakoribb bőrkiütések diagnosztizálása nem az óvónő feladata. Ha a gyereknek kiütése van, orvoshoz kell vinni a szülőknek, s ott az orvos fogja megnevezni a betegséget. A gyerekekben ugyanazok a kórokozók különböző elváltozásokat hozhatnak létre, így még az ezzel foglalkozó szakember tudását is komoly próbára tehetik.Néha szinte lehetetlen teljes bizonyossággal megállapítani, hogy hová kell a kiütést besorolni. Amennyiben a gyereken kiütéseket észlelünk, fontos elkülöníteni őt a többiektől, a fertőzés elkerülése érdekében. Tegyük ezt meg akkor is, ha nem biztos a ragályos betegség, mert sok esetben a kiütés előbb észlelhető, mint a láz. Az elkülönített gyerek sem maradhat egyedül, felügyeletéről minden esetben gondoskodni kell!

Allergiák

Hirtelen, láz nélkül, étkezés vagy gyógyszerbevétel után jelenik meg, csalánkiütés-szerű piros, viszkető bőrfoltok formájában. Elkülönítendő a kiütéssel járó gyerekbetegségektől. Ilyen esetben a Fenistil csepp (15 csepp) és a Calcium Sandoz (1 tabletta) akár együttesen is adható a megjelölt dózisban. A jelenség teljesen elmúlhat. Ha romlik, akkor sürgősen orvost vagy mentőt kell hívni! Ugyanez a teendő, ha fulladás jelentkezik az allergia hatására. Méhcsípésnél is hasonló a feladat, ha allergiás jelek lépnek fel. Ezen a ponton meg kell említeni, hogy a ma oly divatos tetoválást utánzó matrica szintén okozhat komoly bőrallergiát. Erre a szülők figyelmét fel kell hívni abban az esetben, ha a gyereken rendszeresen ilyen matricát látunk felragasztva. Lehet, hogy első esetben nem jelentkezik allergiás reakció, de később kialakulhat.

Verejtékkiütés (sudamina) – melegkiütés

A meleg beálltával a vállon, a nyakon kezdődik, pici tűszúrásnyi, kissé kiálló, piros elemekből áll, némelyikben apró kis sárga hólyag keletkezik. Elterjedve viszket, a hintőporozás segíthet, főleg a hajlatokban. Általában a túlöltöztetés következtében alakul ki. Nyáron a nagy melegben vegyük le a gyerekekről a felesleges ruhadarabokat!

Csalánkiütés

A bőr allergiás megnyilvánulásának tartjuk, noha ezt az adott esetben ritkán lehet bizonyítani. A leggyakoribb fajtája kissé kiemelkedő foltokból áll, a folt közepe néha fehér az ottani erek pillanatnyi szűkülete miatt. Az elváltozás néha elviselhetetlenül viszket. Kiváltó oka nem mindig ismeretes. Általában valamilyen étel, vegyszer (mosópor) áll a dolog hátterében. Ez a kellemetlen betegség nem fertőző. A duzzadt foltok kivételesen a szájban és a garatban, netán a gégében is előfordulhatnak. Ez utóbbi esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, mert súlyos vészhelyzet is kialakulhat.

Ekcéma

Az ekcémát allergia, túlérzékenység okozza. Orvosi kezelést igényel. Vörös, időnként bordó, reszelős felszínű, kissé kiemelkedő, száraz foltokban megjelenő kiütés. Később hámlás, vakarás nyomai látszanak, néha nedvedzés. A viszketés az egyik legkellemetlenebb kísérőjelenség. Az ekcéma gyakrabban fordul elő kövér gyerekeknél. Amennyiben nem étel (például: csokoládé, kakaó) okozza, akkor jellemző, hogy ott jelenik csak meg, ahol az anyag (például: gyapjú, fülbevaló) közvetlenül érintkezik a bőrfelülettel. Érdekes, hogy egyes gyerekeknél a hideg, másoknál pont a meleg fokozhatja a tünetet. Gyógyulása során visszahalványodik, de még sokáig érezhető a reszelős felület. Nem fertőz, a gyereket a megfelelő kezelés után be lehet vinni az óvodába.

Fertőző gyermekbetegségekKanyaró (morbilli)

Hazánkban a kanyaró elleni védőoltás 1969 óta kötelező, ennek eredményeként nagyobb járványoktól nem kell tartanunk. Okozója a kanyaró vírusa, amely a légutakon át jut be az ember szervezetébe. A lappangási idő a hurutos tünetek kezdetéig 9–11 nap, a kiütések a 13–15. napon jelentkeznek. A klinikai tünetek hurutos szakasszal kezdődnek, amelyre a nátha, kötőhártya-gyulladás, köhögés, fáradtság, 38-39 °C-ig emelkedő láz jellemző. A szájban a nyálkahártyán a kanyaróra jellemző gombostűfejnyi fehér foltok jelennek meg, amelyet keskeny lobos szegély övez. Körülbelül a fertőzéstől számított 14. napon megjelenik a kanyarós kiütés, amely a fejről a törzsre, majd a felső és alsó végtagokra terjed. A beteg már a hurutos szakban fertőző, és a kiütések megjelenését követő 4-5 napig az marad. A kanyaró cseppfertőzéssel terjed. A kiütésről: először a fülek mögött látható a nagyszámú, sötétrózsaszínű, lencsényi folt. Innen az arcra, majd a nyakra, törzsre, végül a végtagokra terjed, közben a színe egyre mélyül.

Rózsahimlő (rubeola)

A gyerekek védőoltást kapnak ellene (ez különösen a lányoknak ajánlott). A rózsahimlős kiütés: lapos, rózsaszínű foltok, gyakran nagyon halványak, a has tájékán kezdődnek, de hamar elterjednek az egész testen. A láz enyhe vagy hiányzik. Nincsenek hurutos tünetek, a nyakon hátul néhány nyirokcsomó megduzzad. A fertőzés után körülbelül két héttel jelennek meg a tünetek. Vannak gyerekek, akiknél szinte minimális a kiütések száma, vannak, akiknek az egész testét elborítja. A gyerek közérzete nem rossz. A gyereket nem kell ágyban tartani, de természetesen közösségbe nem mehet addig, amíg a betegség teljesen le nem zajlik.

Bárányhimlő (varicella)

Gyakori fertőző betegség gyerekkorban. Kórokozója a varicellazoster vírus. A lappangási idő 13–17 nap. A klinikai tünetek közül a kiütés a jellemző, amely bevezető szakasz nélkül hirtelen kezdődik. Először csak néhány kiütés jelenik meg először valahol a testen, az arcon, esetleg a hajas fejbőrön. A kiütés lencsényi kerek vagy kissé tojásdad piros folt, melyen hamarosan apró, vízszerű folyadékot tartalmazó hólyagocska jelenik meg. A vékony falú hólyag néhány óra múlva kipukkad és kis pörkké alakul. Jellemző, hogy különböző állapotú kiütések egyszerre találhatók meg, a kiütések több hullámban jönnek elő. A kisgyermek könnyebben viseli a betegséget, láza alacsonyabb, legtöbbször a kiütés megjelenése után lesz lázas néhány napra. A fertőzőképesség igen nagy, valószínűleg a kiütések megjelenése előtti napokon kezdődik, és az utolsó kiütések megjelenésétől számított 7 napig tart. Cseppfertőzéssel terjed.

Vörheny (scarlatina)

Nem önálló betegség, hanem a streptococcus – mandulagyulladásnak olyan fajtája, amelyben a kórokozó még kiütés keltésére képes anyagot is termel. A lappangási idő 1–8 nap között váltakozhat. A betegség hirtelen borzongással, lázzal, torokfájással, hányással kezdődik, a kiütés általában egy napon belül megjelenik. A torok gyulladt, haragosvörös. Jellemző az úgynevezett málnanyelv: a nyelv szemölcsei élénkvörösek. Kiütések: legkifejezettebben a hajlatokban, a hónaljban, a lágyékhajlatban. Az arcon soha nincs kiütés, de az orcák kifejezetten pirosak, a száj körül pedig sápadtság észlelhető. A kiütések apró kis foltok, bársonyszerű, egynemű pirosságnak látszanak. A fertőzőképesség a kiütés időszakában a legnagyobb. Elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de terjedhet érintkezés révén és tárgyak közvetítésével is.

Járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz)

A mumpsz lényegében a nyálmirigyek megbetegedése. Ha a gyerek nyaka és arca oldalt megdagad, a nyirokmirigy-gyulladáson túl mumpszra lehet gyanakodni. A betegség kezdetekor a fül alatti duzzanat az, ami azonnal szembetűnik. A gyerekek torok- és fülfájásról panaszkodnak, különösen nyeléskor és rágáskor. A betegség a fertőzés után 2-3 héttel jön ki. Védőoltását érdemes beadatni, különösen a fiúk esetében.Figyelem! A fenti, és általában a fertőző betegségek esetében az óvoda feladata:– Az első szülői értekezleten fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy amennyiben gyerekükön fertőző gyermekbetegséget észlelnek, kötelességük az óvodát értesíteni róla.– A beteg gyerek mielőbbi elkülönítése, hazajuttatása.– A többi szülő figyelmeztetése a lappangási időről, és az ÁNTSZ értesítése.– Az óvoda által vezetett Fertőző betegségek naplójában rögzíteni kell a betegség fajtáját, és azt, hogy ki és mikor lett beteg.– A gyerek által használt eszközök fertőtlenítő lemosása szükséges.– Zárlat elrendelése, a skarlát és az enterális (beleket érintő betegségek), valamint a hepatitis vírus okozta májgyulladás (30 nap) kivételével, ma már nem szükséges. A további betegségek esetén a 18/1998. (VI. 3.) ENM Népjóléti rendelet alapján az óvoda orvosa szabályozza. Az egészséges gyerekek kezelése antibiotikummal felesleges. Ezek a betegségek a kamaszkor táján veszélyes szövődményekkel járhatnak. A fertőző májgyulladás esetén az orvos az egészséges, de a fertőzésnek kitett személyek (felnőttek és gyerekek) részére gammaglobulin-oltást rendelhet el.

Szerző: Kissné Mórocz Gabriella