Facebook

holyagos himlo kezelese

Mosható pelenka pro és kontra

A ma kapható textilpelenkák már csak funkciójukban hasonlítanak azokra, amelyeket még mi viseltünk. Miért jók, milyen előnyük-hátrányuk van, melyik típust is vegyem? Tényleg környezetbarát? Kicsit mélyedjünk el a részletekben!

A textil pelenkák előnye és hátránya

Az eldobhatós pelenkából egy baba a szobatisztaság eléréséig 1 tonna hulladékot termel! Ez a szám talán már önmagában is riasztó, de ha hozzátesszük azt, hogy a szeméttelepen a pelenkák legalább egy évszázadig megmaradnak, még rosszabb a helyzet. Ezzel szemben a mosható pelenkák nagyobb vízigénye áll.Az összehasonlítás egy komplex, sok tényezős probléma. Mindezekről Gadár Lászlót, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének doktoranduszát kérdeztük, aki egy a pelenkák életciklus elemzésen alapuló összehasonlító vizsgálatában vett részt.„Több pelenkahulladék kezelési mód létezik, ezek mindegyikét megvizsgáltuk. A vizsgálatok életciklus elemzésen alapultak, amely figyelembe veszi a termék előállításához szükséges alapanyagok kitermelésének, a termék használatának, és hulladékká válásának, valamint a hulladék kezelésének környezeti hatásait, és ún. ökopontokkal ad összehasonlítható értékelést.Jelenleg a piacon mosható, eldobható és komposztálható pelenka vásárolható, bár ez utóbbi Magyarországon nagyon nehezen hozzáférhető. A vizsgálat eredménye nem hozott ki egyértelmű győztest, mivel az az adott pelenka tényleges életciklusától függ. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a mosható pelenka például akkor környezetbarát, ha a mosás során környezetbarát mosószert (ecetet, mosószódát, mosódiót) alkalmaznak.Az eldobható pelenka használata (piaci részesedése 95%) akkor környezetbarát, ha szelektíven összegyűjtésre kerül, és egy arra szakosodott kezelő műben mossák, műanyagra, textilre, nedvszívó cellulózra frakcionálják, és a frakcionált anyagokból újrahasznosítással új terméket állítanak elő.A komposztálható pelenka is lehet környezetbarát, de emez a fertőzőveszélyessége miatt igényel speciális körülményeket, ami a háztartásokban nem megoldható, ezért csak szelektív gyűjtés után lehetséges.”Mindezek alapján a hazai viszonyokat figyelembe véve (jelenleg hazánkban nincsen a pelenkákra vonatkozóan sem szelektív gyűjtés, sem feldolgozó mű) marad a mosható pelenka mint a környezetünket legkevésbé szennyező alternatíva.További előnyük a mosható pelenkáknak, hogy olcsók. Az első készletre ugyan egyszerre kell beruháznunk, és akkor egy kicsit drágának tűnhet – hiszen egy csomag eldobhatós pelenka árának többszörösét fizetjük ki – de ha utánaszámolunk 8 – 10 hónap után már megtérül a befektetés, a második gyereknél pedig már ingyen van a két három gyereket is gond nélkül kiszolgáló pelenka szett. Az is tapasztalati tény, hogy a textilpelenkás babák előbb szoknak bilire, mint az eldobhatósba csomagolt társaik. A babák bőrének is jót tesz a mosható textilpelenka, hiszen popsijuk szellőzik benne és nem fülled be.A többször használható pelusok legnagyobb hátránya a munkaigényes, kényelmetlenségekkel járó használat: bonyolultabb pelenkázás, mosás, öblítés, teregetés.

Milyen típusú mosható pelenkát vegyünk?

Az All in One pelenkák kinézetre olyanok, mint a boltokban kapható eldobhatós pelusok. Ez esetben egy víztaszító nadrágba van belevarrva a nedvszívó réteg. Előnye, hogy könnyen cserélhető a babán. Ezeket a pelenkákat hívják „apukás” pelenkáknak is, hiszen az is könnyen elboldogul a pelenkacserével, aki nem igazán ért hozzá. Hátránya, hogy a vastag rétegek miatt kicsit nehezebben szárad, de még így is az este kimostt pelenkák reggelre nagyjából szárazak, meleg időben, kint még gyorsabban száradnak.

MonaWrap és Monapel Praktika

A nedvszívó belsők többféle nagyságra állíthatók a belevarrt patentokkal, így minden korú babának megfelelnek. Kaphatunk hozzájuk különféle pelenkabetéteket, ha plusz nedvszívásra van szükség, például éjszakára. Az eldobható papírbetétek itt is praktikusak! Használatukkal a szilárd termék egy mozdulattal dobható ki a wc-be. A pelenkavédőt, vagy vízzáró külsőt (régi nevén: gumibugyit) több méretben kell venni hozzá.A három – négy réteget nekünk kell összeállítani, de ez egy kis gyakorlással könnyen elsajátítható és nem vesz több időt igénybe, mint az AIO pelenkázás.

Miből mennyit?

Alapfelszereltséghez 14 – 25 pelenkát 2 – 4 pelenkavédőt, valamint egy csomag eldobható pelenkabetétet szoktak ajánlani napi hat pelenkázással és kétnaponkénti mosással számolva. Az AIO pelenkákból sem kell több, elég 14-18 db. Ehhez jönnek a betétpelenkák. Ezeket nem kell azonnal megvenni, mert az újszülött még nem pisil annyit, hogy kelljen a plusz nedvszívó réteg. Elég két-három hónap múlva beruházni rá. Valamint ahogy a baba nő, mindig egy számmal nagyobb pelenkavédőt kell vásárolni, hiszen a kisebb méreteket kinövi.Amikor pedig már elég nagy ahhoz, hogy egyedül kezelje a kisebb-nagyobb dolgait, mosható leszoktató pelenkát adhatunk rá, amely bugyiszerűen kezelhető és kivédhetjük vele a baleseteket.Mindehhez érdemes beüzemelnünk kettő nagyobb fedeles vödröt (pisis-kakis), amelyben a mosásig a használt pelenkákat ecetes, vagy teafa olajos vízben tároljuk.

Miből van a „papír”pelenka?

A papír pelenka akárcsak a „papír” dobozos üdítő többrétegű anyag. Tulajdonképpen a régi pelenkák alapján épül fel, csak itt minden egyben van. A rétegek kívülrõl befelé haladva: polipropilén gumibugyi, papír színes mintával, cellulózőrlemény (duzzadó zselével: nátrium-poliakrilát), ez az, ami a vizet szívja be, papír, nedvességzáró polietilén fólia, vagy más, selyemtapintású műanyag, ami megakadályozza a visszaszivárgást és kényelmes érzetet kelt a bőrön. Ezen kívül ragasztó és gumi.A műanyag köztudottan nehezen bomlik le, a lebomlás idejét mostanában úgy 100 évre becsülik. A cellulóz gyártása során nagyon sok vizet használnak el, ráadásul ezt is klórral fehérítik. A fehérítés során dioxin is keletkezik, ami az emberiség által előállított legveszedelmesebb mérgek egyike.

Hegyi Judit és Zelenák Adrián

http://www.zoldbolt.hu/


Fitymaszűkület

Mit tegyünk az előbőrrel?

Hagyjuk békén! Sajnos, még mindig tartja magát az a képzet, hogy a kisfiú nemi szervének előbőrét “tornáztatni” kell. A fityma letapadása azonban egészen négy éves korig élettani jelenség, mely teljesen magától, fokozatosan oldódik. Fitymaszűkület az esetek többségében éppen az állandó húzogatás, erőltetés miatti kis sérülések következtében alakul ki, ezek ugyanis nem egyszer hegesen gyógyulnak, s csúnya gyulladásokkal járnak. Az erőszakos hátrahúzás olyan sérülést is okozhat,mely azonnali orvosi ellátást igényel. Ha úgy látjuk, hogy az előbőr gyulladt, alóla váladék ürül, forduljunk gyermeksebészhez vagy gyermekurulógushoz, semmiképpen se próbálkozzunk házilagos tisztogatással!


A valódi fitymaszűkület

Az előbőr tapadása egy éves kor körül magától oldódik. Néha előfordul, hogy az előbőr és a makk között gennyes váladék keletkezik. Ilyenkor is tilos a fitymát hátrahúzni, helyette azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha a letapadás egy éves kor után sem oldódik, vigyük gyermeksebészhez a kisgyermeket.Előfordul az is, hogy nincs letapadás, mégsem lehet az előbőrt visszahúzni, mert annyira szűk. Ennek megoldását is minden esetben gyermeksebészre kell bízni. Fontos, hogy a hátrahúzott fityma ne maradjon így, mert a gátolt vénás vérkeringés miatt a fityma megduzzad, és elszorítja a hímvesszőt. Ha a visszahúzás nem sikerül, azonnal vigyük a gyermeket kórházba!Nagyon fiatal korban a fityma kipirosodása, gyulladása kamillás lemosással, jódos ecseteléssel gyógyítható. Súlyosabb esetekben azonban sebészi módszerekkel oldható meg, mind gyermek-, mind felnőttkorban.A hímvessző előbőre csecsemőkorban nem húzható vissza, sőt, nem is tanácsos húzogatni, mert berepedhet, hegesedhet, s aztán éppen ezek a hegek okozzák a szűkületet.

Miért fontos kezelni a fitymaszűkületet?

A nem kezelt esetek súlyos szövődményeket okozhatnak. Tartósan fennálló nehezített vizelés esetén a vizelet pang a húgyhólyagban, mely kiújuló gyulladások alapjául szolgálhat. A vizelés közben létrejövő fokozott hasprés következtében köldök- és lágyéksérv alakulhat ki.Minden életkorban a fityma alatti makkterület higiéniájának a hiányát okozza, mely az alatta felgyűlő és pangó váladék következtében ismétlődő gyulladások talaját képezheti. Fiatalabb korban sokszor okoz éjszakai ágybavizelést. Serdülő- és ifjúkorban gyakrabban okozhat szexuálisan aktív egyéneknél fájdalmas közösülés, szexuális zavarok okozója lehet.


Gyermekkori börkiütések

A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében érdemes több fajta bőrelváltozást áttekinteni.

Pelenkakiütés. A pelenkakiütés főleg csecsemőkorban fordul elő, és a kicsi popsijának pirosas, gyulladt elváltozását jelenti. A vizelet, széklet savas maró hatására a bőr védőrétege sérül, a bőr kipállik, begyullad. A kipállott bőrön már mindenféle kórokozó könnyebben megtelepszik, a bőr gombával, baktériummal, vírussal felülfertőződhet, így a látott képet tovább “színesítik”.


A megelőzés és a kezelés elősegítése érdekében gondosan, minden vizelet- illetve székletürítés után tisztítsuk le a kicsi fenekét és cseréljük ki a pelenkát! Használjunk minden pelenkacsere alkalmával popsikrémet! Ha felülfertőződött bőrterületről van szó, akkor speciális krémmel kell kezelni a bőrt, melyet orvosuk írhat fel. Az is lehet azonban, hogy gyermekünk a pelenka anyagára érzékeny, ilyenkor érdemes másik fajta pelenkát vásárolni.

Allergiás bőrkiütés. A másik nagyon gyakori bőrkiütés az allergiához társul. Kialakulhat gyógyszerre, mosószerre, tisztálkodási szerre, rovarcsípésre, ételre, fémre, napsütésre és még számos egyéb dologra történő érzékenység esetén. A pirosas színű, a bőrfelszínből enyhén kiemelkedő kiütések általában arcon, törzsön, gyakran testszerte keletkeznek. Egy részük pontszerű, míg más részük csalánkiütésre emlékeztető, szabálytalan határú nagyobb kiterjedésű elváltozások. A rovarcsípések esetén a kiütés közepén található egy kis csatorna a szúrás helyén.

Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a kiütést?

Sokszor mi szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem, vagy hogy mosószerváltás történt. Ha mégsem tudjuk az okot, orvosunk sokszor akkor is ki tudja azt következtetni. Időnként azonban valóban nehéz kideríteni a tényleges okot, ilyen esetekben vérvizsgálat lehet segítségre a diagnózis felállításában.

Fertőző betegségek

Rózsahimlő. A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban. Magyarországon nagyon jó az oltási fegyelem, a lakosság nagy része részesült védőoltásban, sajnos azonban a környező országokban nem mindenhol oltanak sem a rózsahimlő, sem más kórokozók ellen, így időnként hazánkban is megjelennek ezek a fertőzések.

Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!

Bárányhimlő. Az óvodáskorúak között gyakran fordul elő a bárányhimlő. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokan még ma sem tudjuk, hogy is néz ki. A bárányhimlőt a Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz köhögéssel, tüsszentéssel) terjed.

A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése előtte 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és a gyermek tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2 kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája is.

Mit érdemes tenni?

Orvosuk hűsítő hintőport tud felírni a kellemetlen viszketés enyhítése érdekében. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább zuhanyozzon! A kis beteg ne menjen közösségbe, különösen kismamák, idősek, beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes lehet

Lyme kór. A Lyme kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme kór elnevezésű betegséget okozza. Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme kór ellen védőoltás nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.

Ótvar. Az ótvar főleg óvodás korúak között fordul elő, a betegséget baktériumfertőzés okozza. Ez általában gennyel telt hólyagos bőrelváltozás, legtöbbször az arcon, a száj környékén, mely a kicsi vakarózása által továbbterjed a vakarási nyomok mentén. A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek elkapja, mire az első orvoshoz kerül. Kezelése fertőtlenítő oldattal, baktérium ellenes krémmel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos tisztítása mellett. Mivel fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult teljesen!